ÉLETKÉPEK János bácsi II.

János bácsi borozgatott.
Mindkét lába rogyadozott.
Eljutott a kert-kapuig
Ott szokott ő megpihenni,
A kispadon elmélázni.
Le is rogyott oda menten.
Hová tünt a kispad innen?
Kérdezi János ijedten.
Délután a pad helyére
Kaktuszbokrot tett a nejem?
Asszony, asszony, jaj mit tettél
A padba tán szöget vertél?
Nem is egyet, hanem százat.
Rég láttam a csillagokat,
Most sem odafönn az égen.
Itt fénylenek mind előttem.
Előjön élete párja,
Az öreget megsajnálja.
Látod öreg, az a kispad
Most is ott van, ahol tegnap.
Elvétettél néhány métert.
Kaktuszbokron pihentél meg.
A sok ital lesz a veszted.
A csillagok fenn az égen
Mind Te rajtad nevetgélnek.