Kelepce ketrec
Kelepce ketrecnek
Rácsai fényesek,
Ha kívülről szemléled.
Gyöngyből van kabátod,
Sok gyöngyszem lepattog.
Felvarrni felszednéd,
Gurulnak szerteszét.
Kelepce ketrecbe
Becsaltak, belöktek.
Gyöngyruhád elfeslett,
Elfáradt két szemed.
Irigyed számtalan,
Ráncaid nem látja,
S lehulló könnycseppet
Ott belül, szíveden
Senki sem.
Elszálló éveid
Késő már siratni,
Ha nyarad, tavaszod
Őszbe, télbe váltott.

