Tipegő vers
Egyszer én is megöregszem,
Nem sietek, csak tipegek.
Unokámnak rétest sütök,
Utána meg kicsücsülök
Házunk elé egy kis padra.
Ott várok az unokámra.
Hogyha megjön a rosszcsont,
Szép arcára csókot nyomok.
Hogyha öreg nem lehetek,
Mert korábban el kell mennem,
Ezt a verset már megírtam:
Adjátok az unokámnak!
Rétest pedig ti süssetek.
A rosszcsontot szeressétek!
Ha nem is ülök a kis padon,
Néha rám is gondoljatok.