Tipegő vers

Egyszer én is megöregszem,
Nem sietek, csak tipegek.
Unokámnak rétest sütök,
Utána meg kicsücsülök

Házunk elé egy kis padra.
Ott várok az unokámra.
Hogyha megjön a rosszcsont,
Szép arcára csókot nyomok.

Hogyha öreg nem lehetek,
Mert korábban el kell mennem,
Ezt a verset már megírtam:
Adjátok az unokámnak!

Rétest pedig ti süssetek.
A rosszcsontot szeressétek!
Ha nem is ülök a kis padon,
Néha rám is gondoljatok.

Ezek is érdekelhetik:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük