Régi, híres prímás.

Pákozdon született.
Sok szép nőt szeretett.
Ki viszontszerette,
Nótája rabja lett.

Alig múlt öt éves,
Mikor már érezte:
Zenésznek született.

Volt egy hegedűje.
Ölelte, becézte.
Hogy az megszólaljon
Hozzá vonót lopott.

Hegedű megszólalt,
Szíve nagyot dobbant.
Hegedült, muzsikált.
Hallgatták, csodálták.

De mint az megírva:
Írigye is akadt.

Muzsikus családból
Társat is választott,
Kit később elhagyott.

Járta az országot.
Később a világot.
Párizsig eljutott.

Hercegné, szép asszony
Csodálta a prímást.
Szép magyar muzsikát.

A férjét elhagyta.
Prímásnak lett rabja.
Sok pénzt elmulattak.
Útjaik elváltak.

Ezután, úgy tudni:
Eljut Amerikáig.
Ott halt, vagy Pákozdon,
Ma már nem tudható.

Egy fínom sütemény
Őrízte meg nevét.
Neve Rigó Jancsi,
Meg kell azt kostolni.

Ízleled, kostolod,
Hegedű húrokon
Felcsendül egy dallam.
Meghallod bárhol vagy.
Bárhol a világban.