Ő S Z
Hűvös már az esti szél.
Vándormadár útra kél.
A zöld levél megsárgul.
Nagyot koppan, aláhull.
Must csordogál a pincében.
Elárvult a szőlő tőke.
Pár madár még szőlőt szemez,
Mit a tőkén felejtettek.
Száraz már a tengeri szár.
Jön a kombájn, learatják.
Ürge, pocok nagyon boldog.
Sok a szem, mi elszóródott.
Rövidülnek a nappalok
És a hajnal deres, fagyos.
Ezüst színt ölt a zöld mező.
Semmi kétség, itt jár az ősz.
A kis veréb szárnyát rázza.
Tollára fagyott a pára.
Templom tornya ködbe vész el,
Harangoznak a misére.
Poros úton pár öreg
Esti imára siet.
Elmúlt nyárról beszélgetnek,
A közelgő téltől félnek.