Császárpingvinek élete
Jégmadár, tolladra
Ritkán süt rá a Nap.
Antarktisz hidege
Rabul ejtett téged.
Rideg a te hazád.
Innen el mégse vágysz?
Fekete a frakkod,
Benne sosem táncolsz.
Csoszogva toporogsz,
Hideg széllel dacolsz.
Egyetlen tojásod
Lerakod lábához
Hűséges férjednek.
Keltse ki, őrizze
gyermeked.
Addig te útra kelsz,
Túl a jéghegyeken
Tengerben sok a hal,
Megtöltöd gyomrodat.
Visszatérsz, akkor már
Társad és fiókád
Éhesen várnak rád.
Érzik a hal szagát,
Boldog a kis család.
Átteszi kedvesed
Lábadra gyermeked.
Tovább már te neveld,
Te gondozd, őrizzed.
Hű társad útra kel.
Indul a tengerhez.
Ő hoz majd hasában
Halat a családnak.
Veszélyes, hosszú út,
Amelyen elindul.
Ki otthon maradott,
Nagy viharral dacol.
Szorosan egymáshoz
Bújik, meg ne fagyjon.
Kedves, kis madárka
Hazádhoz hű maradsz.
Elvágyni tán kivánsz,
A sorsod mérte rád:
Te hazád, bár rideg
Itt élned, halnod kell.
/Életükről szóló szép film nyomán./