Monthly Archive: június 2017

Macibánat

  A kis maci így kesereg: Segítsetek, jó emberek! Én a mézet szeretem, De a méhek megcsípnek, Ha egy kicsit elcsenek. Mindig dagadt a fejem, Fullánkokkal van tele. Ti hogy juttok finom mézhez? Sosem...

Szeretettel üdvözöllek az oldalamon!

Szaip Istvánné Kiss Mária vagyok, egy 16 éve Angliában élő, unatkozó kisnyugdíjas. A kertünkben rókák és mókusok kergetőznek ( eddig még mindegyikük túlélte ). Régóta írok verseket, de inkább csak az íróasztal fiókjának. Igaz,...

ADOK-KAPOK

  Kapok-kapok, megint kapok. Megunom és visszaadom. Visszaadom, visszakapom. Hány az adok, hány a kapok, Elfáradtam, nem számolom. Ha csak kapok, megvezetnek, Ha visszaadom, megszenvedem. A nagyvilág egy hangyaboly. Sok az adok, sok a...

De szeretnék haza-menni

  De szeretnék haza-menni, Kis házunkban tenni-venni, Virágokat ültetgetni, Rózsafánkról rózsát szedni.   Az a ház már rég nem miénk, Minden, minden fájó emlék. Az emlékek is fakulnak, Nincsen, aki hazavárna.   De szeretnék...

GONDOLATOK

Ki van fent és ki van lent? Egyszer fent vagy, egyszer lent. Kérem ez így nem igaz. Ki fent van, az fent marad. Szállhat felé ezer nyíl, A sok barát megvédi. Ki lent van,...

GONDOLATOK

Corpus Juris köszöntelek. Tisztelettel megkövetlek, Tudatlanul kérdezgetlek: A lapjaid rég elvesztek? Megsárgultak, halványultak, A  betűid elavultak? Ki sokat tép megdicsőül, Ki szükségből, hosszan csücsül. Justicia erős kézzel Tartod ma is a mérleget. Szemedről a kendőt...